2011. június 21., kedd

Méz, barna cukor, sztívia, xilit-melyiket válasszam?

Ha jobban megnézzük a mindennap vásárolt termékeinket, (csak kukkants az összetevőkre) bizony az esetek többségében a 2. vagy a 3. helyen ott szerepel a cukor. Ez pedig azt jelenti, hogy mivel az összetevőket a hozzáadott mennyiség szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni a csomagoláson, bizony-bizony egy nap jóval több cukrot eszünk mint szeretnénk.
A leggyakrabban használt fehér cukrot nálunk a cukorrépából nyerik ki, a világ cukortermelésének alapanyaga 70%-ban viszont a cukornád. A módszer mindkét esetben ugyanaz: a felszeletelt növényt áztatják, kipréselik, majd mésszel tisztítják - ilyenkor a szennyeződésekkel együtt minden szerves anyagot is kivonnak a cukros oldatból -, végül további tisztítási és finomítási eljárások során nyeri el sűrű szirup formáját. Ezt egy kis rásegítéssel kristályosítják, majd megszárítják, és így kapjuk a kristálycukrot, majd a porcukrot. 

Sajnos nem. Sokan úgy gondolják, hogy a melaszos vagy barna színű cukor tartalmaz bizonyos tápanyagokat, amiket a fehér cukor nem, vagy hogy ez valamilyen természetesebb formája a cukornak. A barna cukor gyártása csupán a legutolsó fázisban tér el a fehér cukorétól. A finomítás utáni utolsó sűrítések során visszamaradt oldat a melasz, aminek azért van valamennyi ásványi anyag tartalma - ezt keverik a finomított cukorhoz, és ez adja ragacsos állagát, jellegzetes ízét és sötétbarna színét. 
Manapság sokszor még melasz sem kell a sűrű barna cukorhoz: egyszerűen sziruppal, színezőanyaggal és aromával készítik el. Ennél nem járt jobban a pergő szemű barna cukor sem, hiszen csak a színezőanyagtól, a sziruptól és a szárítás mennyiségétől függ a kész barna cukor állaga és árnyalata. 

Általában bioboltokban kapható valódi nádcukor, ami nem keverendő össze a nagykristályosra szárított, melaszos finomított cukrokkal. Úgy készül, hogy a megtisztított cukornádat kipréselik, és a kapott léből gőzzel készítenek granulátumot. Mivel nem finomítják, említésre méltó mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat.  

Más néven gyümölcscukor. Bár szerkezetileg megegyezik a gyümölcsökben található cukorral, innen csak a nevét kapta, ugyanis kukoricából állítják elő. A kristályos fruktóz úgy húsz éve kedvelt élelmiszeripari alapanyag. Lassabban szívódik fel, mint a sima cukor, viszont jóval gyorsabban, mintha a gyümölcs egyéb alkotórészeivel (például a rostokkal) együtt fogyasztanánk. 

Hívják kukoricaszirupnak, invertcukornak, és még nagyon sok néven találhatjuk meg az élelmiszerek címkéjén. Úgy készül, hogy a szacharózt lebontják glükózra és fruktózra, így a szirup édesebb lesz, mint a sima cukor, ráadásul folyékony állagú. Az élelmiszeripar különösen kedveli, ezt találhatjuk az üdítőitalokban, a kekszekben, a fagylaltban, de még a virsliben vagy a mirelit pizzatésztában - és sajnos a mézek egy részében is. Amikor azt halljuk, hogy ma az ember túl sok cukrot fogyaszt, az nem csak a kávéba kanalazott cukrot jelenti. A bevitel nagy része invertcukor formájában kerül a szervezetébe a készételek által.

A nevével ellentétben ezt is kukoricából, vagy pedig burgonyából nyerik. Leginkább sportolóknak szokták ajánlani fogyasztását, mivel már a nyálban lebomlik, és gyorsan felpörgeti a szervezetet. Pont emiatt igen káros is, hiszen pillanatok alatt emeli meg a vércukorszintet, ami nagy teher az inzulinháztartás számára.

Technikailag ez is cukor, ám teljesen természetes. Bár édesebb a cukornál, lassabban szívódik fel, glikémiás indexe fajtától függően fele a cukorénak. A natúr méz rengeteg tápanyagot tartalmaz, enzimjei egyedülálló táplálékká teszik. Hő hatására viszont az enzimek - valamint a tápanyagok egy része - elbomlanak, így nyersen hasznos igazán. 

Szárított datolyából állítják elő, és nagyon jól édesíti az ételeket. Ugyanakkor nem oldódik fel úgy, mint a finomított cukor, hiszen nem finomított - így felhasználása korlátozott. Ahogy a méz, ez is édesebb, mint a cukor, lassabban szívódik fel, és tartalmaz hasznos tápanyagokat, ellenben meglehetősen drága. 

Az agavé növényből (ami többek között a tequila alapanyaga) nyerik. Préselés után hőkezelik, ezzel hidrolizálják a cukrot. Összetétele szerint nagyrészt fruktózból és kisebb részben glükózból áll. A vas-, kálium-, magnézium- és kalciumtartalmától függően világostól a sötétbarnáig terjed a színe fajtától függően, állaga valamivel hígabb, mint a méz. 42%-kal édesebb, mint a cukor, viszont a kalóiaértéke ugyanannyi, így az édesebb ízt kevesebb kalóriával is el lehet érni. Glikémiás indexe körülbelül a fele a cukorénak, tehát lassabban emeli meg a vércukorszintet. Ásványi anyag tartalmát kivéve a szervezetre gyakorolt hatása nem sokban különbözik a kukoricasziruptól.

Más néven xilit vagy xylitol. Leggyakrabban kukoricarostból vagy nyírfakéregből állítják elő. Cukoralkoholnak minősül, így csak kis része szívódik fel, ezért nem terheli az inzulinháztartást. Glikémiás indexe minössze 7, szemben a kristálycukor 68-as GI-jével. A cukorhoz hasonlóan használható, könnyen oldódik, viszont mivel nem táplálja a gombákat, élesztős tészták elkészítéséhez nem alkalmas. Az egyetlen hátránya, hogy cukoralkohol lévén hasmenést okozhat, ha túl sokat használunk belőle.

Bár egyáltalán nem cukor, mégis a legjobb természetes édesítőszer por, csepp vagy tabletta formában. A stevia nevű növényből vonják ki, különböző vegyületei 12-szer, vagy akár 300-szor édesebbek, mint a cukor. A süteményben fizikailag ugyan nem fogja létrehozni azokat a változásokat, amiket a cukor, viszont nem csak ártalmatlan, hanem kifejezetten gyógynövénynek minősül. Az egyetlen hátránya jellegzetes íze, amit különböző gyártók különböző sikerrel tudtak kiküszöbölni a sztíviás édesítőszerek esetében. Szintén nem tartozik az olcsó termékek közé, viszont nagyon keveset kell használni belőle. Egyáltalán nem emeli meg a vércukorszintet, nincs kalóriatartalma, és számos kedvező hatása van a szervezetre. Érdemes egy kicsit kutatni, míg megtaláljuk a számunkra kellemes ízű sztíviát.
A magyar ember átlagosan közel negyven kiló cukrot fogyaszt évente. Ez heti majdnem nyolcvan deka, ami az év végi ünnepekkor a duplájára, akár a háromszorosára is emelkedik. Ez a sok kicsi sokra megy elve alapján könnyedén összejön, elvégre az alkoholos italokban, a süteményekben és az üdítőitalokban rengeteg cukor található.
Forrás: www.antalvali.com

2 megjegyzés:

  1. Eddig nem hallottam sem a datolyacukorról, sem az agavészirupról, köszi, hogy írtál róluk.
    A sztíviát nagyon szeretem, általában együtt forrázom le a mentalevelekkel v. egyébbel, ha édes teát akarok.
    Süteménybe még nem próbáltam. Kávéba vajon jó?

    VálaszTörlés
  2. Szia Szilvi! Örülök,hogy segítettem kicsit.Mindkettő nagyon drága felénk így néha-néha lehet csak rábukkanni. "Sajnos" nem kávézom,de elméletileg jó kell hogy legyen.

    VálaszTörlés